Fráter György: Történelmi regény (1. rész)

«És mikor mindezen feladatait befejezte fráter György, akkor azt mondá a lengyel királynak: – És már most megyek az én hazámba vissza, mert ott több szükség van rám, mint Lengyelországban.»

这一句是全书的结构铰链: 修士放弃克拉科夫的宫廷、克雷松托霍夫的富庶与体面, 回到萨约拉德的穷佃户之间, 从此个人的升迁变成一个国家的修复计划。本卷的因果因此是双线的: 一条是这个人从司炉人爬到御前谋臣的上升线, 另一条是扎波尧伊的夺位线, 两条在「两个国王一个国家」那一章合流, 而结局是圣冠被抢回、国土未复。扣分在于这是一部明写着「第一部」的书: 结尾之后仍悬在半空, 与异教徒结盟这一条最重的情节直到最末几章才被揭出, 而叙述者干脆声明「没有回答」, 读者拿到的因果链只闭合到圣冠归还为止。故 88。

«Látomás szerint, hallomás szerint Fráter György nem látszott törődni az ország dolgával, de a mit kicsinyben megkisérlett, az volt az alapeszméje jövendő nagyságának. Gazdaggá tenni a birtok urát, legyen az egy apátság, vagy egy királyság; de úgy, hogy a jobbágy is gazdag legyen mellette. A saját kis uradalmában sikerült ez neki.»

这几句是全书人物描写的最高工艺: 叙述者先用两个「据说」把主角推远, 仿佛只是道听途说, 接着立刻用一句长定语把这份疏离变成偏爱——他做的那些小事, 正是他未来大格局的种子——再补一句把地主与佃户同时变富的原则, 人便立住了。别处人物也都是先有职业后有名字: 把王库搬进自家新宫的司库福尔图纳图斯、拿国王自己的银子放高利贷的富格尔、在鼓面上打牌然后连夜逃亡的博多·费伦茨、抱怨国王厨房冷而钱袋空的布达城堡总管 Szente, 每人只出一次场就定型。扣分在主角的思想在第二十章以后常被替他发言的人代替, 少数配角出场两三回便消失, 群像虽众却不织成网。故 92。

«A vészhír gyorsan repül. A mohácsi vesztett ütközet híre már másnap éjfélben eljutott Budára. A hirnök csak annyit mondhatott, hogy a magyar hadsereg le van gázolva, a török seregnek semmi haderő nem áll útjában. Hogy a király elesett-e, vagy elfogatott? azt még nem tudta senki.»

这一段是全书速度的样本: 短短几行写完一场改变国运的败仗——消息本身会飞、消息第二天夜里就到了布达、跟着到的信使只能说出三件事: 军队被踏平、土军无人能挡、国王生死不明。叙述者不加评论, 只把「消息」本身拟人化, 于是时间成了这段叙事的主角, 慢的是后面的政治清算, 快的是灾难的传导。全书大体靠对话换场, 从进城到王宫到图书馆只用三百多行。扣分在于编年式的概略段落会一口气铺开数百行, 把人物只写成名字, 主角在这些段落里长时间缺席, 快的段落与慢的段落之间的落差没有被有意经营。故 88。

«Hajh hogy János királynak nem élt anyja! – A magyarok Coriolánjának nem volt Volumniája!…»

这两句是全书文风的宣言: 叙述者把一个罗马传说拐到自己的母语上来, 先用一句学者的感叹给传说收尾, 紧跟着用一声「要是国王有母亲就好了」把庄严打断, 再用「匈牙利的科里奥兰没有沃伦尼娅」——即: 你们没有能拉住你们母亲的人——把讽刺落在一件史实上。两句里有谚语、有政治讥诮, 却一句解释也不给, 语气切换干净利落。全书的语言是十九世纪匈牙利书面语, 旧正字法与民间口语并行, 士兵的粗话、修士袍上九个口袋的清单、编年史式的概略都并置在同一册里。扣分在于章节长短极不均衡, 有的极长有的只有十行, 语气因此忽庄忽谐, 且部分概略段落句子堆得太快。故 91。

«Az ezüstöt mind kiküldik Németországba, nekünk pedig olyan pénzt veretnek, a ki csak addig ezüst, a míg új; ha megkopik, maga elpirul szégyenletében rezes volta miatt.»

这一段是全书世界密度最高的时刻: 一段关于银子的对话, 把十五六世纪匈牙利财政的病写成了三句话——富格尔家族租走矿山、铸的钱只要一磨就露出铜色、本国的好银子全部运往德意志。说话的人是布达城堡总管 Szente, 听的是一位以 «főtisztelendőséged» 相称的主教, 福尔图纳图斯与富格尔是被谈到的对象而不在场, 而读者由此第一次明白: 这个国家丢的不只是战场, 是货币本身。同样的密度在别处反复出现: 布达王宫天文厅的拉丁题铭、修士袍上分门别类的九个口袋、萨约拉德庄园的亚麻与油菜以及十一座水磨、奥斯曼营地里的俘虏编队与牛皮桥。扣分在于农奴与雇工只在被算作劳动力时出现, 竟没有一个农人有名有姓。故 93。

«Tizenkét lovas vitéz üget felfelé a zsidóvárosi úton Buda várába.»

第一句就把读者扔进行动里: 十二名骑兵小跑着爬上犹太城的坡道, 往布达城堡去, 后面跟着一长列车, 而读者还不知道他们是谁、从哪里回来、为什么是现在——所有前提都被扣住。紧接着的几十行只交代装备、军阶、城门交验, 像一份行军清单; 真正的钩子藏在更后面一点: 那个年轻的司祭自陈十年间在奥拉赫人中间度过、两间在土耳其的土地上, 说他不认得酒, 只听说过它。扣分有三处: 题页与丛书页占了近六十行; 这一句的所指要等到很后面才被点破; 而开篇许诺的「战利品奇观」后来再没有兑现: 那些蒙着犊牛皮、封着铅印的车在全书里再未出现, 全书真正摊开的是政治局势。故 86。

«Megdöbbentő annak valóban a látása; életemben én is csak egyszer láttam azt: 1849-ben, azt is Lőrincz nap tájékán.»

这一处是全书最越界的地方: 叙述者在写到十六世纪的一个天空现象时, 突然用第一人称闯进画面, 说自己一辈子只见过一次, 就在一八四九年、也在圣罗棱节前后, 然后才回来把日晕的形状讲给读者听。于是一个自称写史的人, 在自己写的史书里插进了自己的一八四九, 历史的时间与作者的时间在同一页上叠了一下。全书还有两处同类的胆量: 把政治拆成戏台并直说主角兼为作者, 以及把「一个修士去当一国的实际总理」写成正统的公事而非奇谈。扣分在于这些手法在十九世纪匈牙利历史小说里已成规, 本书是高峰而不是起点; 且第一人称的插入只有一次, 没有被推成一种叙述方法。故 90。

«Csak egy ember volt, a ki visszafojtotta a könyhullatását, Fráter György. Összefont karokkal ott állt és hallgatott. Magában gondolá: «Az arany rozsdáját, a korona foltját, csupán csak forró vér moshatja tisztára».»

这一段是全书的收束, 也是它的题眼: 苏丹把圣冠当玩具, 几个土耳其将领排队把它扣在自己光头上; 大主教把它接回来时眼泪掉在冠上, 这一场「眼泪的洗礼」洗掉了圣物上的污点; 在场的人都在哭, 只有修士把眼泪憋了回去, 抱着胳膊站着, 心里想的是: 冠上的锈与污, 只有滚烫的血才洗得干净。一句话同时收掉两条线——圣物已回到国家手里, 而国家还没有得救, 血还在账上。扣分有三处: 本卷以「第一部」自限, 圣冠虽还而国未复; 末句把尚未兑现的答案写成预言, 带着作者的乐观; 而修士本人的命运在这一卷里几乎悬着, 他最后这句心理独白与其说是胜利预告, 不如说是一张欠条。故 89。