Thury Zoltán összes művei (2. kötet)

«Egyszerre dördült el valamennyi puska s aztán nagy csend lett. Iszonyu»

87 这一句是全书因果链收得最干净的一次: 前三百行把「林子是男爵的, 冬天要烧柴」这件小事一步步推到成群的农夫夜伐 (L70-83), 上尉到场后先给两小时限期 (L240-242), 农妇挡枪、孩子扔泥、斧头砍向军官 (L192-219), 军官一剑砍伤一个农夫的脸 (L361), 石头与冻土砸向士兵 (L386-390), 最后才有一声「Tüz」把这四步一次性兑现。写法上最见功夫的是把排枪拆成两半: 前半是「所有枪同时响」这个动作, 后半是「然后是大片安静」——所有人停在原地, 而远处还有伤者的呻吟与蹄声 (L406-413)。扣分在于全册 42 篇各自闭合, 没有一条把各篇串起来的总线索, 中段若干篇 (《A fecskék》《Tizenegy esztendő》) 的事件性明显弱于首尾。故 87。

«A kapitány kis fekete, czigány-arczu ember, de a szeme kék s a tekintete lágy, nincs benne semmi erély. Mikor a gyakorlótéren rákiáltott egy-egy»

89 这一句把一个军官写成一个矛盾体: 「小小黑黑一张吉卜赛脸」与「蓝眼睛、眼神温和、没有一丝严厉」并置, 下一句又补上同僚们的评语——「他其实不是当兵的料, 是被宠坏的」 (L1794-1795), 而他自己把这句抱怨当成训诫背下来 (L1802-1816)。全书人物几乎都是这样先有职业与处境、然后才长出脾气: 公证人念遗嘱前先摆出金框眼镜、把仪式做足 (L6748-6750); 电车车夫被穷人说破阶级后先摸口袋、再装没听见 (L932-934); 银行职员病后坐车, 第一件事是算这一趟要花多少钱 (L8157-8163)。扣分在于 42 篇里没有一个人物第二次出现, 群像虽众, 却不是一张互相咬合的网。故 89。

«– Nem tapossuk mi. – Nem-e? – Nem jókedvünkből. – Maguknak se lehet valami gyöngydolguk. A jó ruha, meg a fütés, hát aztán még mi. Maguknál se más az ur, mint másutt, csak lehuzzák a kis pénzüket erre-arra, a mikor aztán élni kellene, hát nincs. – Nincs bizony… – No hát! Nem jobb lenne ugy, a hogy én mondom?»

88 这三句来回是全册节奏感最强的一段对话: 穷鞋匠说「我们不当别人的狗」, 车夫只回一句「不-e?」, 对方改口「不是出于乐趣」 (L907-911); 三个短句把一场阶级对话压到最低音区, 而车夫随即开始为自己辩护 (L913-915), 说到最后连他自己也承认「确实没有」 (L917)。作者让沉默参与对话: 对方讲完, 车夫不答, 只听见远处有人喊, 然后一句「别胡扯了」 (L921-924), 两人下车, 鞋匠留下最后一句「您想想这事」 (L936-939)——全篇的结构是一次没说完的对话。同样靠问答推进的还有《KI A HÁZBÓL》的一句「一个证词就够了, 我不听撒谎人的」 (L7373-7374), 与《KENDE MIKLÓS VÉGRENDELETE》里遗嘱一段把全篇的账一次结清 (L6768-6772)。扣分在于少数几篇铺陈过长, 《EGY GYÁR TÖRTÉNETE》里工厂主的履历与多瑙河上的桥用了近八十行才回到人物 (L7685-7760)。故 88。

«– Akkor is jobb a földbirtok. Ott legalább kisérletezhet az ember. Ha semmire sem megy a répával, megpróbálja a repczét. Gyönyörüen feloszthatja a földjeit, hogy a ki az országuton végighajt mellettük, mindjárt tudja, hogy kié a birtok. Csupa szép széles szalag, egyiken buza, másikon rozs, a harmadikon zab, a mi sohase egyszerre érik s gyönyörü árnyalatokat játszik a szinekben, mikor a nap süt. Tovább a ritkás, sötét tengeri s mind belenyulik mélyre, elkeskenyedik s elvész egymásba, a mikor a szem már nem képes a vonalat követni. Ez beszéd!»

89 这一段是全书最见功力的抒情句, 而且它出在一个普通农人的嘴里: 他要说服妻子买地, 便把地写成一幅画——「一条条漂亮的宽带子, 一条是小麦, 一条是黑麦, 第三条是燕麦, 它们永远不会同时成熟」, 太阳一照, 「漂亮的色调在颜色里游戏」 (L1107-1109); 视线收窄, 一块块暗下去, 「彼此化进对方里去」, 直到眼睛跟不上那条界线, 最后一句是「这就是说话」 (L1110-1111)——把一次争论说成一次发言。旧正字法与口语的并置让书面语带着口音 (cz / sz / ty / ly 系旧拼; percz, czárd, hosszu, ugy 等), 叙述者还常跳出来跟读者说话 (《A fecskék》里「每个正派人在这里都该做燕子派, 除非他是社会民主党人」 L2860-2861)。扣分在于个别段落仍是叙述者直接下判断的旧式议论, 与场景描写的精密不在一个层级。故 89。

«A Grün-féle táncziskola határozottan mondhatom, hogy germanizált. Ott még mindig ugy számították a lépéseket a tánczban: ancz, czvájj, drájj s Grün ur állhatatosan ragaszkodott a német müszavakhoz. A szomszéd Glück-féle táncziskola ezeket már mind kiküszöbölte s tiszta magyarsággal beszélt, például, hogy: előre tessen lepketni s ekenésen tartsat a lápát kisásszonyka.»

87 这两段把一个匈牙利小城的语言政治写成了两家舞蹈教室的竞争: 一家坚持用德国术语数步子, 另一家已经改成纯匈牙利语, 于是连「向前请抬脚, 小姐们」也要译成行话 (L5908-5913)。冲突的场地不是沙龙而是报纸与行政: 报纸的代表 Szikszai Gáspár 一手遮天, 公论逼那位教师让位, 而挨砸窗玻璃的是被赶一方那边的年轻人 (L5921-5953); 而那句口号「谁不会说匈牙利语, 我们就不给他面包」 (L5944) 是由一个穿红皮靴的小人物随口说出的, 作者不给它任何道德标记。同一册里还有另一套世界: 军官家庭靠每月偷偷攒下的几个福林给女儿备嫁妆 (L1746-1753), 银行职员在试算表对不上的三夜里睡在长椅上 (L8101-8112), 工厂在隔壁大厂裁掉一半人的同时又盖起新车间 (L7700-7702)。扣分在于上层阶级多从客厅与办公室进入, 农事与工厂劳动只在中段少数篇目里被正面写到。故 87。

«A báró erdejét már Isten tudja, mióta vágták a parasztok. Nem is vágták, csak lekopasztották esztendőről esztendőre a százados öreg fákról a galyat, összenyalábolták s hazavitték. A hogy másutt megvan a borszüret, ugy itt fát szüretelt a sok szegény falusi. Jó előre megbeszélték, hogy»

86 开篇第一句就是全篇的题眼, 而且用一个已经成型的谚语式判断: 「男爵的林子上帝才知道, 从什么时候起就被农夫砍了」, 紧接着把「砍」改写成「剥」——不是砍倒, 是年年刮光那棵百岁老树的枝条, 农夫们像收割谷子一样「收割柴薪」 (L70-73)。这个开场把一场可能的械斗压成了一句农谚: 冲突不是从事件开始而是从一句抱怨开始, 读者先听见语气, 再看见场面, 而作者一句评论也不给。全册的开局都不作弊: 《A szegény emberek pártja》以一列空电车驶进雾里开场 (L757-758), 《A fecskék》以「邻居屋檐下住着五窝燕子」开场 (L2850), 《A megbolondulás》以「我亲眼见过」开场 (L7201)。扣分在于题页、版权页与目录在正文之前占了近百行, 且有几篇 (《A divat》) 从场景铺陈而非悬念切入。故 86。

«Irtam a kávéházban. Novellát egy asszonyujságnak. Meg kellett lenni hirtelen, a mi nem is volt különben nagy munka. Legyenek az ifjak boldogak. Hát legyenek s a Pista meg a Rózsi sorsa nyugodalmas, kitaposott csapáson topogott előre a novellában. Éppen csak egy kis»

87 这一段把体裁的边界写在故事里: 叙述者此刻正在咖啡馆替一份妇女杂志赶一篇小说, 他一边写「让年轻人幸福吧, 让他们幸福」, 一边在邻桌观察一个正在发疯的人, 于是《A megbolondulás》成了小说里的一部小说; 文本还顺手说明了这个框架的用途——「正统小说里的疯子从来不完全把心交给明白人, 恰恰在他发疯里有这么一点: 那是他自己的」 (L7206-7210), 疯话与理由之间那道缝被作者主动点破。同一册里还有另一种越界: 《EMBERHALÁL》的叙述者在第三人称段落中忽然换成复数第一人称, 自称「我们这些首都记者」 (L156-161), 让读者知道是谁在记录这一切; 《A FECSKÉK》的叙述者则把自己的政治立场直接写进散文 (L2860-2861)。扣分在于这些手法都发生在叙述层, 句子与结构本身仍相当传统。故 87。

«Az orvos mikor ráhajolt, még hallotta, hogy suttog is valamit: – Nekem el kell utazni, el kell utazni, kérem…»

90 全书最后一句是一个请求, 而且把全册的主题念了一遍: 「我得走了, 我得走了, 求你……」。这句之所以能收住整册, 是因为《AZ UTAZÁS》整篇都在写一个跛脚的小人物如何把「走」当成一件不得不做却又不敢做的事: 他在建筑事务所里当一名没有出息的绘图员, 靠当众挑别人的错来保住位置 (L9236-9249), 同事拿他的跛脚取笑, 他的情人却因为「他比那位先生更真诚」而把心给他 (L9253-9271); 全篇的高潮是一场为荣誉而起的决斗, 他明知道自己会死还是上了场, 因为那句「我得走」对他早已不只是旅行 (L9382-9394)。医生俯身时听见他还在重复, 于是最后一笔不是死亡而是请求。扣分在于卷末以这样一处收束, 等于替 42 篇下了一个悲观的总判决, 而中段若干篇的轻快与市民趣味并未被这个判决完全覆盖。故 90。