A przemysli repülő: Regény a nagy háborúból

Birkozás közben senki se vette észre, hogy Arnóthy százados elhagyta a szobát. Csak most… odalenn elindult egy kocsi és szédületes iramban robogott a városon keresztül… Arnóthy százados eltünt. És elő sem került többé soha. Egyetlenegy levél jött tőle külföldről. Azt írta benne, hogy öngyilkos lett és ne kutassanak utána.

这七行是全书因果链的转折点, 而且转得极干净: 一场搜身、一个空了的卷宗、一个趁乱离开的人, 然后是一句 «Arnóthy százados eltünt.» 和一封从国外寄来的、说「我自杀了」的遗书。就这几行, 一桩家史被永久改写 —— 妻子上了被告席 (L1103-L1107), 儿子在二十九年后成了「某个下等士兵的私生子」 (L1209-L1211), 而读者直到第十三章才知道这一页其实还有后半张 (密信与沉船, L5961-L5997)。小说最聪明的地方正在这里: 两条时间线不是并排的装饰, 而是同一件事的两个半张纸, 第二章给的是「发生了什么」, 第十三至十五章给的是「实际发生了什么」。扣分有三处: 中段的推进大量依赖报纸与传闻 (L1881 / L4567-L4568), 主角本人在这条主线上几乎是被拖着走的; 反派从未出现在现场, 一切靠书信与口供倒推; 最要紧的是, 最终的解决方式不是任何人的选择, 而是一纸王命 (L6842-L6857), 于是「真相」是被授予的而不是被挣来的。故 80。

Azt mégsem akarta kimondani, hogy: gyászruhát. De Hedvig megértette és dacosan felelt: – Azt hiszem, kísértetet láttok mindnyájan. Kezdve apán, akit egyáltalában nem értek. Eszem ágában sincs, más blúzt felvenni. Addig, amíg a hadügyminisztérium meg nem erősíti, hogy István nincs többé az élők között, vétkeznék ellenünk és ellene, ha egy újsághír alapján mint halottat elsíratnám. István nem halt meg. Hallatlan, hogy ti milyen kishitűek vagytok. Ki fog benneteket nevetni, jogosan szidni fog benneteket, hogy olyanok vagytok, mint a kis gyerekek. És most hagyjál engem, édesanyám. Nem akarok összezavarodni és hogy lássátok, mily kevéssé hiszem Istvánom halálát, íme az ablak mellé ülök és tovább dolgozom az ő karácsonyi ajándékán.

这一段是全书人物塑造的最高点, 因为说话的人只是一位二十来岁的姑娘, 而且她手上什么证据都没有 —— 只有一份报纸。她把话分成三层: 先质疑长辈 («Azt hiszem, kísértetet láttok mindnyájan»), 再指出在官方证实之前给活人守孝才是真正的僭越 («amíg a hadügyminisztérium meg nem erősíti... vétkeznék ellenünk és ellene»), 最后反过来教训自己的父母 («Ki fog benneteket nevetni»)。三个层次一气呵成, 把当时社会对「阵亡通知」的那种顺从一下子顶了回去; 隔壁屋里的母亲本来已经准备穿丧服, 却被她一句话掰回原位 (L4202-L4208)。而母亲这个人物之所以立得住, 靠的正是她一辈子都在做同一件事: 一个人扛住一个不能说的名字 (L6468-L6473)。扣分在人物整体: 主角 Arnóti 本人只是「漂亮、机灵、嘴贫」的类型, 他的内心独白全是漂亮话, 没有一次真正的动摇; 反派 Kohut 被写成一个只会背教条的空壳 (L6356-L6367); 而 Robertson 虽只有信件与转述, 反倒是最立体的一个。故 82。

A puska leesett a kemény, köves talajra… Elsült… egy durranás – és felszabadult a pokol. Sürgött, forgott valamennyi, mint a megzavart hangyaboly lakói. Vaktában elsütögették puskáikat az éj sötétjébe. Ordítoztak és egy se tudta, miről van szó. Nem láttak semmit. Csak egynéhány lovas röpke árnyát látták elsuhanni.

这五行的节奏是全书最好的: 一个动作 (枪掉在地上、走火) 接着一个比喻 (像受惊的蚁穴), 再接三句纯白描 (乱放枪、鬼哭狼嚎、什么也看不见), 最后落到一个几乎不真实的画面 (几匹骑兵马的影子一闪而过)。四句之内, 一整夜的伏击、误判、崩溃与穿插全部完成, 而叙述者一个字也不解释 —— 这正是报刊体最擅长的写法, 也是本书最好的几页。但这样的段落在整个十六章里是少数: 第七章整章是读信与找律师, 第十章整章是丧服、等待与一位教授在档案室里刨根, 第十二章是军舰夜航与军官闲谈, 第十四章是一位候补生被罚去回学校, 第十五章又是弹劾、报纸与母亲的坦白。Robertson 那条线摊了整整三章才推进到一封信, 而全书最大的秘密 (密信与沉船) 要到 L5961 才露面。扣分: 战地速写与公文描写互相稀释, 中段读起来像分集播出而不是一条向前的绳。故 76。

mindig. Őrült iramban, ahogy csak bírta a gép. És még így se volt a hajsza soha elég sebes. Mert ebben a kocsiban is, mint mindenütt, kegyetlen zsarnokként ott ült a háború, halálosan sujtva ostorával, lángoló, mérges lehelletével megkergetve embert, állatot, gépet… szüntelenül… nyughatatlanul…

这四行定下了全书的语言姿态: 主语是 «a háború» (战争), 它 «kegyetlen zsarnokként» (像暴君一样) 坐在每一辆车里, 手握 «ostor» (鞭子), 吐着 «lángoló, mérges lehellet» (燃烧的毒息), 抽打 «embert, állatot, gépet» (人、兽、机器); 三个并列的名词后面还缀着两个以分号断开的副词, 句子因此像鞭梢一样一顿一顿。这既是1914年战地文学的标准比喻, 也是 Matull 最擅长的句法: 短句、动宾结构、一句一个画面、比喻只落在感官上 (冷、烟、火、气味)。全书维持着这种报刊体的清洁, 连不同人物的口吻也分得开 (Robertson 对德国海军的恭维带着一种反常的讲究, L5213-L5223)。扣分有三处: 国王在最后一章的长篇训词 (L6865-L6884) 音调完全是讲台上的布道, 与场景描写的精密不在一个层级; 有关战区暴行的段落全靠火车上的伤兵转述 (L4545-L4559), 抽象而廉价; 一些小说家议论 (如 L2409-L2418 母亲的内心独白) 直接说出结论。故 84。

Akinek az élete fölött egykor itt mondatott ki az ítélet, annak a vére a király tiszteletreméltó egyenruhájában kinn ült, a sorsdöntő szoba ajtaja előtt. A régi magyar nemesi család sarjából egyszerű polgárgyerek lett. Így akarta a király, az új sarj érdemelje ki újra azt a nemességet, melyre apja méltatlannak bizonyult.

这一段把整部小说的社会结构一次交代完: 判决 (ítélet) 是在同一间房里作出的, 犯事者的血如今穿着国王卫队军的制服坐在命运之屋的门外, 而国王 «úgy akarta» —— 是他刻意让这个儿子 «egyszerű polgárgyerek» (普通市民的儿子), 好让他重新挣回那份被他父亲弄脏了的贵族身份。这套「功勋换封爵」的兑换逻辑贯穿全书: 三十年一季一季的 600 科朗匿名津贴 (L4360-L4368)、密的卷宗 (L1080-L1092)、最高统帅一句话就恢复姓名与爵位 (L6842-L6857)。世界的另一半是它的物质细节: 总管的雪茄与第五支 virgónia (L447-L450), 维也纳街头的报童与枪骑兵送行队伍 (L1831-L1868), 战地车站的伤兵列车 (L5610-L5624), 加利西亚的走私者窝棚里堆着糖、烟和咖啡 (L2868-L2873)。扣分: 俄军始终只是地形、雾和传闻, 英国那条线几乎只存在于文件与别人转述的 Robertson 身上, 因此这部书的世界虽结实, 却是自足的两三个城市。故 87。

Przemysl… Oda kalandoztak a király gondolatai, mióta, délelőtt, meghozták neki a hírt, hogy vitéz várát másodszor is körülzárta az ellenség. A tudósítások hiányosak voltak és nem adtak teljes képet. Megbizást, adott tehát, hogy drótnélküli távírón keressenek összeköttetést a várral és azonnal közöljék vele a kérdezősködés eredményét.

这几行是书名的落点, 也是一个漂亮的钩子结构: 一个词独占一行 («Przemysl…») 之后, 叙述者才补出它在国王心里的位置 —— «vitéz várát» (勇士的堡垒) «másodszor is körülzárta az ellenség» (第二次被敌人围困), 而情报 «hiányosak voltak és nem adtak teljes képet» (残缺, 拼不出全貌)。一个专有名词加一段不完整的解释, 悬念就成立了, 而读者很快会知道这不只是一座要塞的名字, 还是这部小说的名字。前面第一章的两页 (维也纳雪夜、两名匈牙利哨兵、窗后的国王) 也把气氛立住了: 战争被写成鞭子, 而国王在等电报。扣分有三处: 第一章整整两页都是「召见前的等待」, 真正的任务 (L1263-L1265) 迟了三百行才下达, 所以开篇给的是悬念而不是动作; 而更要紧的那个钩子 —— 母亲守了二十九年的秘密 —— 要等到第十四、十五章才被两封密信掀开, 全书因此缺少一个贯穿始终的即时悬念。故 81。

És most, ezen az éjszakán, szorosan egymás mellé került ez a három ember: a király, az anya és Arnóti István hadnagy. És csak épen ez az utóbbi, aki körül és akiért minden történt, nem tudott semmiről semmit.

这三行是本书形式上的核心发明, 也是它最漂亮的一次收束: 同一个夜晚, 国王在宫里、母亲在维也纳的公寓里、Arnóti 中尉在隔壁的前厅里等着被召见, 三条线在一句话里合拢 —— «szorosan egymás mellé került ez a három ember» —— 而 «aki körül és akiért minden történt, nem tudott semmiről semmit» (那个一切皆因他而起的人, 对此一无所知)。它把「倒叙」从一种叙事技巧变成了一种伦理处境: 母亲每多沉默一天, 这个无知就多一分重量。与之配套的第二个发明是让叛徒本人以敌方军舰军官的身份活在另一条线里, 最后用两封经美国大使馆转交的密信把两条线缝在一起 (L5700-L5711 与 L5961-L5997), 于是「叛徒之子」与「叛徒本人」在最后一章同框。扣分: 这些机巧全部发生在情节层, 叙述语言本身是标准的战时报刊体, 没有形式实验; 而 Robertson 那条线又过于依赖信件与转述, 缺少正面的对手戏。故 84。

Más szobába mentek. Egymás mellé ültek. Szorosan egymás mellé. És a lány halk hangon, ahogyan alkonyatkor mesét mondanak a gyermekeknek, elbeszélte neki életének kegyetlen, de boldogságra fordult meséjét, mely íme valóra vált. A férfi a leány vállára támasztotta fejét. Előtte állt, fényben úszva, apjának alakja és anélkül, hogy észrevette volna, folytak könyei. A lány végzett. Még csak ennyit mondott: – Isten áldd meg a királyt. És ő susogva rámondta: – Isten áldd meg… Vége.

结尾的处理有三层, 层层落地: 第一层是物 —— 满屋鲜花, 用月桂叶、枞枝和玫瑰扎成的一架双翼飞机 (L7084-L7092), 这是全书唯一一次让小说把自己的主题变成可见的形状 (一个用战时鲜花糊出来的飞行器); 第二层是法 —— 国王在众人面前宣读王命, 归还 «Arnóthy» 这个姓与伯爵爵位, 并当众宣布死者是这场战争最伟大的英雄之一 (L6842-L6885), 又顺手把弹劾者 Kohut 训斥一顿 (L6891-L6895); 第三层是话 —— 整本书最后落到两句话上, 一句是 «Isten áldd meg a királyt.», 一句是母亲的 «Isten áldd meg…», 然后 «Vége.». 一本把「忠诚」写成制度问题的书, 最后用一句保佑把制度与人心缝在一起, 这是真正漂亮的一收。扣分: 最后一场的真相仍由 Hedvig 一段转述完成 (L7129-L7134), 母亲的坦白其实发生在上一章 (L6511-L6517), 于是最重的一击被分给了旁人; 丈夫翻案与母子相认又挤在同一夜里, 情绪缺少沉降。故 86。